Eltévedt országok - második rész
Cikkünk folytatásában meglátogatunk még négy országot, ahol még az ott élők sem tudják teljes bizonyossággal eldönteni, hol a csudában is vannak.
Van, aki imádja, és van, aki ki nem állhatja. Van, aki csak ginnel hajlandó meginni, és van, aki azt hiszi, hogy gyömbérből készítik. De mi is az a tonik valójában? Miből készül, honnan ered, és miért olyan különleges?
A tonik legfontosabb összetevője a kínafa kérge. Ebből azt gondolhatnánk, hogy ez a finom ital Ázsiából ered, pedig a kínafa Dél-Amerikában őshonos. Az elnevezés csak egy buta félrefordítás eredménye.
A kínafa a dél-amerikai indiánok körében évezredek óta ismert gyógynövény, aminek a kérgével számos lázzal járó betegséget gyógyítottak. A spanyol hódítók hamar rájöttek, hogy az indiánok módszerével a maláriát is sikeresen gyógyíthatják. A 18. században az Indiában szolgáló katonáknak kötelező volt tonikot fogyasztani, ami nem volt más, mint cukorral, citromlével és kínafa kéreggel ízesített víz. Egészen a múlt század közepéig a tonik volt a malária egyetlen ellenszere.
A legenda szerint az európaiaknak egy indián törzsfőnök lánya mutatta meg az orvosságot, hogy megmentsen egy spanyol grófnőt. Egy másik, valamivel elrugaszkodottabb legenda szerint egy spanyol konkvisztádor maláriarohamot kapva beleesett egy tóba, fuldokolni kezdett és sok vizet nyelt. Ám a víztől azonnal jobban lett, mivel a tóparton végig kínafák álltak, és a gyökereikből rengeteg hatóanyag ázott ki a tó vizébe. Ez persze nem túl reális elképzelés, de jól szemlélteti, hogy milyen csodaként tekintettek a spanyolok erre a növényre.
Az Indiában szolgáló katonáknak ugyebár kötelező volt tonikot fogyasztani, és a gyarmatokon élő polgároknak is erősen ajánlott volt. Csakhogy abban a tonikban sokkal több kinin volt, mint manapság, ami miatt egyszerűen elviselhetetlen íze volt. A kor szokása szerint igyekeztek a borzasztó löttyöt alkohollal ízesíteni, amire a finom és divatos gin volt a legjobb választás. A gin&tonik tehát egyidős a tonikkal.
A boltban kapható tonikoknak nem sok köze van az eredetihez, bár az tény, hogy a Schweppes az egyik legrégebbi gyártó, és a cég 1870 óta készít tonikot. Ettől függetlenül a bolti tonikok csak laborban előállított kinint tartalmaznak, ami sosem látta Dél-Amerikát. Ha valódi tonikot szeretnél inni, külföldről kell hozzá beszerezned a kínafa kérget, és magadnak kell kivonatot készítened. Mi is ezzel a módszerrel készítjük a vintageshopon kapható tonikokat, amikkel megidézzük a 19. század mindennapjainak hangulatát.
Domoki Soma Levente írása
Cikkünk folytatásában meglátogatunk még négy országot, ahol még az ott élők sem tudják teljes bizonyossággal eldönteni, hol a csudában is vannak.
10 +1 ország, amelyik rosszul választott kontinenst
Az előző cikkben beszéltünk arról, hogy miért buknak a férfiak a szőke (és a fiatal) hölgyekre, és arról is, hogy hogyan játszották ki a nők az emberi evolúciót. Ma pedig megnézzük az érem másik oldalát, és megkeressük a választ arra, hogy valóban az idősebb és gazdagabb férfiakra buknak-e a nők.
Itt testreszabhatod a süti beállításokat. Engedélyezd vagy tiltsd le a következő kategóriákat, és mentsd el a módosításokat.