Cikkünk folytatásában meglátogatunk még négy országot, ahol még az ott élők sem tudják teljes bizonyossággal eldönteni, hol a csudában is vannak.
Az előző részt ide kattintva érheted el.
Hollandiának van egy szigete a Karib-tengeren, a neve Curacao. Amolyan igazi mesebeli táj pálmákkal és türkiz lagúnákkal - na meg valódi holland utcákkal. A gyarmati időkből maradt meg ez a gyöngyszem, hivatalos nyelve ma is főként a holland, és fizetőeszköze a holland forint. A Dél-Amerika partjai közelében fekvő sziget művelt bennszülött lakói négy nyelven beszélnek, nemzetközi színvonalú egyetemük van, és egyelőre hallani sem akarnak a függetlenségről.
Van még néhány érdekes hely Dél-Amerikában. Franciaország egyik "megyéje" például Brazíliával határos (Francia Guyana). Közvetlenül mellettük fekszik Suriname is, a legfurcsább dél-amerikai ország. Hivatalos nyelve a holland, lakói pedig - amolyan igazi bajuszos, turbános - indiaiak.
Görögország az európai kultúra alapköve. Történelme során azonban óriási területeket birtokolt Ázsiából, sőt, még most is interkontinentális országnak számít. Az Égei-tenger keleti szigetei ugyanis földrajzilag Ázsiához tartoznak, így például Rodosz, a híres görög turistacélpont is Ázsiában van.
Az ókorban Nagy Sándor görög birodalma egészen Indiáig ért, sőt, a hódító halála után a mai kínai határ mellett és Indiában is alakultak görög királyságok.
Ezért is van például, hogy Pakisztán hegyei közé érve görög barackültetvények látványa fogad még ma is, és az afgánok (a "jó" afgánok) büszkén emlékeznek Nagy Sándorra és a buddhista levéltárakra, ahol valamikor egymás mellett feküdtek a görög és kínai pergamenek.
Ezek az ázsiai görög királyságok olyannyira meghatározták a Kelet művészetét és filozófiáját, hogy annak egy külön írást szentelek.
A legtöbb európai nép már régen elfoglalta mai helyét, amikor a spanyolok még javában hadakoztak az afrikai mórokkal az Ibériai-félsziget birtoklásáért. Az ellenség kiűzése után bevették magukat a közel-keleti stílusban épült paloták, házak és templomok közé, sőt, egy darabig még békében éltek együtt az ottmaradt mórokkal - ennek köszönhetően az egész kultúrájuk sokkal arabosabb, mint bármelyik más európai országnak.
Azt azonban kevesen tudják, hogy Spanyolország Afrikából is csípett ki területeket magának, és azóta is jelen van a kontinensen.
A Kanári-szigetek egy jó példa, de vannak ennél érdekesebbek. Marokkó északi partvidékén több sziget, félsziget és város is spanyol fennhatóság alá tartozik, és ezeken a helyeken egyetlen lépéssel átkelhetünk az EU-ból Afrikába.
Bár a gyarmati időknek vége, a Csendes-óceánon fekvő Új-Kaledónia ma is Franciaországhoz tartozik, ami egy sajnálatos "véletlennek" köszönhető. Egy megállapodás értelmében három népszavazást kellett tartani a függetlenségről, és ha bármelyiken a függetlenség mellett döntöttek volna a választópolgárok, a franciák visszaadták volna a szigetet jogos tulajdonosaiknak.
A szigeten az őslakosok valamivel többen vannak, mint a franciák, de a legtöbben saját ősi törvényeik szerint élnek, és - leegyszerűsítve - nem nagyon értik a jelentőségét annak, hogy miért is kellene elmenniük szavazni. Így érthető, hogy az első két szavazás nem vezetett pozitív eredménye: a voksolók bő fele (a szigeten élő franciák) a francia fennhatóságra szavazott.
Azután jött a covid, a szigetre különösen nagy erővel csapott le, és sok bennszülött életét vesztette. Az őslakos vezetők a járvány végével egy éves gyászt hirdettek, ami alatt a politikától is tartózkodnia kellett a helyieknek.
A francia elnök, akinek nagy álma az óceániai terjeszkedés - és mellesleg nem bánja azt sem, hogy a sziget értékes nikkelbányái is Franciaországot gazdagítják - "véletlenül" pont az egy éves gyászidő alatt hirdette ki a harmadik népszavazást. Így az utolsó alkalommal csak a franciák szavaztak, és persze majdnem száz százalékuk a francia uralom folytatására voksolt. Így aztán Új-Kaledónia Franciaország egyik megyéje maradt, és így bennszülött lakói politikailag európaibbnak számítanak például a szerbeknél vagy a norvégoknál.
Az már más kérdés, hogy kérnek-e az európaiságból.
Májustól kezdve Új-Kaledónia folytonos zavargások színtere volt, mert a franciák ismét megnyirbálták a sziget őslakosainak önrendelkezési jogait. A konfliktusban többen az életüket vesztették, és Franciaország a katonaságot is kivezényelte a helyszínre. Habár júliusban sikerült többé-kevésbé megegyezniük, a helyzet még mindig feszült.
Vajon sikerül valaha az őslakos kanak népnek elnyernie a függetlenséget? A kérdés több szempontból is szimbolikus jelentőségű:
Ha a franciák maradnak a sziget urai, az bizonyítja, hogy a gyarmati időknek még koránt sincs vége, és az EU gyakorlatilag vívhat elnyomó jellegű "fegyveres konfliktust" a Csendes-óceánon. Az őslakosok függetlenedése ezzel szemben példaértékű sikertörténet lenne. A helyzetet azonban tovább árnyalja, hogy a franciák érvelése szerint az EU "kivonulása" a térségből megerősítené Kína befolyását, aminek hosszú távú következményei lennének a világgazdaságra.
Szerző: Domoki Soma Levente
Köszönöm, hogy megoszthattam veled a gondolataimat. Ha számodra is fontos a széles spektrumú művelődés és szívesen látnál máskor is hasonló tartalmakat, bátran kedveld és oszd meg ezt a cikket.
Cikkünk folytatásában meglátogatunk még négy országot, ahol még az ott élők sem tudják teljes bizonyossággal eldönteni, hol a csudában is vannak.
10 +1 ország, amelyik rosszul választott kontinenst
Az előző cikkben beszéltünk arról, hogy miért buknak a férfiak a szőke (és a fiatal) hölgyekre, és arról is, hogy hogyan játszották ki a nők az emberi evolúciót. Ma pedig megnézzük az érem másik oldalát, és megkeressük a választ arra, hogy valóban az idősebb és gazdagabb férfiakra buknak-e a nők.
Az előző részben azzal fejeztük be, hogy a középkor végére a gyógyszertárak és a kocsmák legnépszerűbb termékei a röviditalok lettek. Az új találmány, a lepárló - vagy ahogy ma ismerjük: a pálinkafőző - egész Európában tért hódított, és literszámra főzték vele a konyakot. Miközben az alkimisták még mindig az örök élet vizét keresték, az...
Az ókor bölcsei számos feljegyzést hagytak ránk arról, hogy valamilyen módon látták vagy érzékelték az ötödik elemet. Ezek egyike volt a borpárlat első megfigyelése. Mivel a bornak - ahogyan akkoriban tudták - varázslatos ereje van, és maguk az istenek is szívesen fogyasztják, joggal feltételezték, hogy ebben az italban ott rejlik az ötödik elem,...
Tudjuk, hogy az őskori civilizációk hanyatlása előtt már számos helyen álltak csillagvizsgálók, és az univerzum megismerésének módja sokkal inkább volt tudományos, mint vallási megközelítésű. Valószínűleg - a későbbi görög filozófusok gondolkodásából kiindulva - már a bronzkori nagy kultúrákban felüthette a fejét a gondolat, hogy kell lennie egy...
Kevesen tudják, hogy Európa történetében volt egy hatalmas és rejtélyes törés. Egy olyan szintű apokalipszis, amit manapság csak filmekből ismerhetünk.
Őszintén mondom, sohasem értettem a szexuális szelekciót. Tudod, arról van szó, hogy a díszes tollú pávakakasok jobban tetszenek a tojóknak, ezért mindig ők jutnak könnyebben párhoz és így nekik lesz több utóduk. Végül aztán minden generáció egyre díszesebb lesz és párezer év után meg sem tudnak fordulni az állatkert kifutójában. Na meg persze a...
Szereted a komolyzenét? Nem? Akkor szereted. Domoki Soma írása
