Kevesen tudják, hogy Európa történetében volt egy hatalmas és rejtélyes törés. Egy olyan szintű apokalipszis, amit manapság csak filmekből ismerhetünk.
Az egész olyan 3200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor még Európa déli részén és a Közel-Keleten hatalmas civilizációk virágoztak. Az ókori Egyiptom, a Hettita Birodalom, Kréta és Mükéné csodálatos városoknak adott otthont, palotákkal, utcákkal, terekkel, freskókkal, iskolákkal és könyvtárakkal.
Hogy mi történhetett pontosan, azt a mai napig nem tudjuk, de i.e. 1200 körül számos katasztrófa rengette meg a civilizációt. Valószínűleg földrengések és aszályok indították a lavinát, aminek köszönhetően éhezés és ellenségeskedés ütötte fel a fejét. Nagy népvándorlások kezdődtek, és a birodalmakba barbár hordák törtek be. Szinte egyik napról a másikra a megszokott világ eltűnt a Föld színéről: a városokat és a palotákat lerombolták, a könyvtárakat porig égették, az írástudó polgárok és hivatalnokok vagy elpusztultak, vagy távoli falvakban húzták meg magukat. Azok, akik generációk óta arannyal hímzett saruban koptatták a díszes termek kőpadlóit, és csillagvizsgáló tornyaikból fürkészték a naprendszer bolygóit, most arra kényszerültek, hogy a vidéki, egyszerűbb emberek között éljék le a hátralévő életüket, az újabb barbár betörésektől rettegve, az írni-olvasni nem tudó, babonás falufőnökök szeszélyes rendelkezéseinek alávetve magukat. A birodalmak közötti kereskedelem és tudáscsere megszűnt, a megmaradt városiak egymástól elzárva, sötétségben élték mindennapjaikat. Európa népe szó szerint visszatért az őskorba.
Ezt az időszakot nevezzük sötét kornak. Nem szabad összetéveszteni a sötét középkorral, hiszen időben az előtt ezerhatszáz évvel járunk, az összeomlás pedig SOKKAL NAGYOBB. Itt nem csak arról van szó, hogy barbárok veszik át a birodalmak kormányzását, és vallási fanatikusok ülnek a könyvtárak élére. Nem, nem. A sötét korban a városokat teljes egészében lerombolták, és az írott emlékek elpusztultak. Nem kerültek új vezetők a birodalmak élére, hanem az országok elemeikre bomlottak, és a túlélés csak a faluközösségekben volt lehetséges.
Valami azonban történt. Mert egy olyan civilizáció, amilyen a sötét kor előtt volt, nem maradhat nyom nélkül. A városokból elmenekült polgárok rengeteg tudást vittek magukkal, és a népvándorlások is létrehoztak egyfajta fúziót, ami lehetőséget adott az őskori szinten élő törzseknek, hogy a hagyományaikat és babonáikat egy kissé felfrissítsék. Érdekes módon a civilizáció emléke soha nem tűnt el, nemzedékről nemzedékre hagyományozódott, és mai napig bennünk él. Ha azt olvasod a kedvenc blogodon, hogy volt régen egy "aranykor", egy fejlett civilizáció, Atlantisz, űrhajókkal repkedő földönkívüliek, satöbbi, akkor tudd, hogy ezekben az elméletekben a mai napig a sötét kor legendái köszönnek vissza. Mert tényleg volt egy aranykor, amiről a falvakban, esténként, a tűz körül ülve mesélhettek a "jöttmentek". Történeteiket a legendás királyokról, palotákról, csatákról és elmés gépekről szájtátva vagy legyintgetve hallgatták a falubeliek.
A sötét kor négyszáz évig tartotta fogva az emberiséget, négyszáz évet töltöttünk tudatlanságban, mítoszoktól és babonáktól áthatva, ellenséges törzsekkel körülvéve, írás nélkül, térképek nélkül, tudományok nélkül.
Jó példa erre az Odüsszeia, ami a sötét kor után íródott. Míg az összeomlás előtt levéltárakat vezettek, pontos elszámolásokkal, könyveléssel, adatokkal, addig a sötét kor utáni írások már óriásokat, szörnyeket és varázslatot emlegetnek, úgy vázolják fel az összeomlás előtti aranykort, mintha az valami csodálatos, földöntúli világ lett volna. Valójában az ismereteikben jelentkező hiányosságokat töltötték fel mendemondákkal, ezzel lerakva az új korszak világnézeti és filozófiai alapjait.
És ebben a babonáktól övezett, a magaskultúra ködös elemeit magában hordozó, törzsi közegben született meg az ötödik elem elképzelése, ami évezredekre meghatározta a tudományos gondolkodást.
Hogyan vezetett ez a mítosz a gin születéséhez? Mikor lett a gin miatt minden gyógyszertárból kocsma? És hogyan lett ez a nem túl finom ital annyira népszerű, hogy a nép az utcára vonulva tiltakozott a betiltása ellen?
Cikkünk folytatásában meglátogatunk még négy országot, ahol még az ott élők sem tudják teljes bizonyossággal eldönteni, hol a csudában is vannak.
10 +1 ország, amelyik rosszul választott kontinenst
Az előző cikkben beszéltünk arról, hogy miért buknak a férfiak a szőke (és a fiatal) hölgyekre, és arról is, hogy hogyan játszották ki a nők az emberi evolúciót. Ma pedig megnézzük az érem másik oldalát, és megkeressük a választ arra, hogy valóban az idősebb és gazdagabb férfiakra buknak-e a nők.
Az előző részben azzal fejeztük be, hogy a középkor végére a gyógyszertárak és a kocsmák legnépszerűbb termékei a röviditalok lettek. Az új találmány, a lepárló - vagy ahogy ma ismerjük: a pálinkafőző - egész Európában tért hódított, és literszámra főzték vele a konyakot. Miközben az alkimisták még mindig az örök élet vizét keresték, az...
Az ókor bölcsei számos feljegyzést hagytak ránk arról, hogy valamilyen módon látták vagy érzékelték az ötödik elemet. Ezek egyike volt a borpárlat első megfigyelése. Mivel a bornak - ahogyan akkoriban tudták - varázslatos ereje van, és maguk az istenek is szívesen fogyasztják, joggal feltételezték, hogy ebben az italban ott rejlik az ötödik elem,...
Tudjuk, hogy az őskori civilizációk hanyatlása előtt már számos helyen álltak csillagvizsgálók, és az univerzum megismerésének módja sokkal inkább volt tudományos, mint vallási megközelítésű. Valószínűleg - a későbbi görög filozófusok gondolkodásából kiindulva - már a bronzkori nagy kultúrákban felüthette a fejét a gondolat, hogy kell lennie egy...